Tanácsok az EATON-tól villámkárok ellen
A nyáron gyakrabban előforduló zivatarokra, az azzal együtt járó gyakoribb villámlásokra és villámkárokra hívja fel a figyelmet az EATON Power Quality, az biztonságos energiaellátási megoldások egyik vezető szállítója.
A nyár a villámlások szempontjából a legveszélyesebb időszak, ilyenkor 4-5 naponként fordul elő villámlással együtt járó zivatar. Az érzékeny elektronikai eszközök – házimozik, számítógépek, televíziók, projektorok – a villámlás okozta túlfeszültség hatására tönkremehetnek. A hazai háztartások 53 százaléka észlelt már áramellátási problémát, és ezek a problémák a háztartások több mint 17 százalékánál villámcsapás okozta túlfeszültségre voltak visszavezethetőek. Ezzel együtt a lakosság 60 százaléka nem tud arról, hogy a villámhárítón kívül egyéb villámvédelmi megoldások is létezhetnek.
Az áramellátásban jelentkező túlfeszültségnek két oka van: a kiugróan magas feszültség általában villámcsapás, a „valamivel magasabb” feszültségszint pedig hálózathiba következménye. A villámcsapás okozta túlfeszültség, nemcsak a villamos- és telefonhálózatba, hanem az informatikai-, és hírközlési rendszereinkbe is behatol. Azonban a villám nemcsak ott okoz kárt, ahova becsap: mágneses erőtere indukció útján akár 1 km távolságban is károkat tehet az elektronikus berendezésekben.
A villám valamely elektromos póznába, vezetékbe belecsapva lökéshullámszerűen indítja útnak azt a túlzott feszültség mennyiséget, ami a kisüléskor keletkezett, és ezek a lökéshullámok elérve a lakások és egyéb épületek elektromos hálózatait a végpontoknál összpontosulnak és adják le teljesítményüket.
A végpontokon természetesen valamilyen számunkra fontos készülék helyezkedik el, és a túlfeszültség hatására semmisül meg, vagy válik használhatatlanná.
Zivatar, azaz villámlással és mennydörgéssel kísért légköri jelenség bármelyik évszakban előfordulhat, bár az időjárási megfigyelések statisztikája azt mutatja, hogy május és szeptember között a leggyakoribb az előfordulásuk. Évente átlagosan 30 olyan nap van, amikor egy adott településen zivatart lehet megfigyelni. A három nyári hónapra ebből 20 nap jut, a többi kilenc hónapra átlagosan 10. Ez azt jelenti, hogy a nyári évszak 92 napja alatt átlagosan 4-5 naponként fordul elő villámlással járó zivatartevékenység.
Köztudottan kétféle felhasználó létezik: olyan, aki megtapasztalta már a túlfeszültség következtében bekövetkező adatvesztést és hardverkárokat, és olyan, aki csak ezek után fogja – ha nem alkalmaznak valamilyen védelmi megoldást. A túlfeszültséget leggyakrabban villámlás okozza, ezért aktuális nyáron a villámlás okozta károkról beszélni. A villámlás és a villámlás okozta túlfeszültség ellen többféleképpen lehet védekezni. Azoknak, akiknek még nincs túlfeszültség-védelmi berendezésük, azt javasoljuk, hogy nyaralás idejére, amíg nem tartózkodnak otthon, tegyék meg a következőket: áramtalanítsák az érzékeny berendezéseket: húzzák ki a konnektorból a televíziót, rádiót, mosógépet. A számítógépből kimenő vezetéketeket távolítsanak el. Aki ezt nem szeretné minden vihar előtt megtenni – a váratlan, hálózati hibából eredő túlfeszültség előtt nem is tudja – annak túlfeszültség-védelmi berendezések használatát javasoljuk.
Túlfeszültség-védelmi berendezések használatakor is többlépcsős védelemre van szükségünk, hogy megfelelően védekezhessünk a villámlás okozta károk ellen: a villámhárító a nagy áram közvetlen romboló hatásától óv bennünket, az elosztó szekrényekben található (ha beépítettek ilyet) fedő- és középvédelmi eszközök pedig az igen nagy túlfeszültség impulzusokat szelídítik meg, így a legnagyobb károktól védenek. A „megszelídített”, ám még mindig nagy energiájú impulzustól helyi túlfeszültség-védelmi eszközök segítségével tudjuk az érzékeny elektronikai berendezéseinket megvédeni.
