Notebookot, de milyet?

Bizonyára sok leendő notebook tulajdonos számára okoz gondot, hogy melyik gépet válassza, hiszen a kínálat óriási, így nehéz az elvárásainknak leginkább megfelelőre ráakadni. A következőkben átvesszük a fontosabb jellemzőket és tulajdonságokat, amikre érdemes lehet figyelni a döntés előtt.

Bár 100 ezer forintért már kapni laptopot, nem biztos, hogy jól járunk az áruházak akciós ajánlataival, ugyanis a nem nekünk való noteszgép sok bosszúságot okozhat. Más laptop kell akkor, ha sokat utazunk - és vonaton vagy buszon szeretnénk dolgozni akkumulátorról -, és megint más a befutó, ha az otthoni PC-t szeretnénk kiváltani, esetleg játszani vagy filmet nézni akarunk. Segítünk kiválasztani az Önnek legjobb készüléket.

Régebben a notebookok teljesítménye alulmaradt az asztali számítógépekkel szemben, mostanra azonban szinte utolérték a PC-ket, sőt áruk is lényegesen csökkent, így lassan kedveltebbé válnak asztali társaikhoz képest.

A noteszgépek legnagyobb hátránya, hogy nehezebben és csak korlátozottan bővíthetők, alakíthatók az asztali gépekhez viszonyítva, az utólag megvásárolt alkatrészek ára is borsosabb, mint a PC-k esetében. Ezért különösen fontos, hogy vásárláskor olyan gépet válasszunk, amire valóban szükségünk lesz; ami megfelel a valós igényeinknek. Ha tanácstalanok vagyunk, ne szégyelljünk tanácsot kérni szakembertől.

Hosszú akkumulátoros idő, vagy nagy teljesítmény kell?

Processzor

Mivel a processzort tekinthetjük a számítógép szívének, ezért számítógép vásárlásakor az egyik legfontosabb szempont a processzor típusa és sebessége. Érdemes felállítani egy tervet arra vonatkozólag, hogy mire szeretnénk használni a gépet. A hordozható számítógépek processzorának kisebb az áramigénye, és kevésbé is melegszenek. Ha csupán szövegszerkesztésre és internet oldalak böngészésére kívánjuk használni gépünket, akkor nem kell nagy sebességű processzort választanunk, hiszen akár egy gyengébb Celeron vagy AMD Mobile Sempron processzorral is elvégezhetjük ezeket a feladatokat. Elterjedőben vannak a kétmagos processzorok, amelyeket Core-Duo-nak nevezett el az Intel az AMD pedig Turion-nak. Ha valamilyen komolyabb grafikai művelettel foglalkozunk, vagy 3D-s játékokkal szeretnénk játszani, érdemesebb erősebb processzort választani.

Intel processzor esetén fontos tudni, hogy a Celeronok jelenleg fixen egymagosak, és kevesebb cache-sel (belső memóriával) rendelkeznek és nem támogatják az Intel SpeedStep technológiát, melynek lényege, hogy működés közben képes változtatni a processzor órajelét és tápfeszültségét, ezáltal csökkentve annak fogyasztását. Az AMD Sempronjaira is igaz a kisebb cache méret, ám az Intel Celeronokkal ellentétben a Sempron képes önmaga szabályozására, így kevesebbet fogyaszthatnak mint azonos órajelű Celeronos társaik, teljesítményben viszont nincsenek óriási eltérések, jellemzően az erősebb X2-es család is kevesebbet fogyaszt inteles társainál.

Kijelző méret és súly

A notebook méretét legkönnyebben kijelzője átlójának a méretével jellemezhetjük, lévén mindegyik gép igyekszik a lehetőségekhez képest illeszkedni monitorához, hogy minél kisebb legyen a holt tér. Napjainkban a kijelzők jelentős része szélesvásznú 16:10-es képaránnyal rendelkezik. Bár évekkel ezelőtt még a 4:3-as arány uralta a piacot, mostanában egyre nehezebb ilyen kijelzővel szerelt gépet találni, és ha valaki ilyet szeretne, készüljön fel rá, hogy az drágább is lesz mint az ugyanolyan képátlójú 16:10-es. Ennek két oka van: az egyik, hogy egyre kevesebb ilyen panelt gyártanak (sok gyártó már egyáltalán nem is készít), a másik, hogy a 4:3-as monitor felülete nagyobb valamennyivel. A 16:10-esek legkomolyabb előnye viszont pont a szélességükben rejlik (a notebookoknál), ugyanis így nagyobb terület marad a billentyűzetnek, ami főleg kisebb átmérőnél nagyon komoly előnyt tud jelenteni. Annak aki sokat dolgozoik számokkal hasznos lehet a numerikus billentyűzet, MSI-ben találunk ilyet, vagy 1-2e Ft ért megvehetjük usb-s kiegészítőként.

A legkisebb (10-12”) notebookokat szokás szubnoteszeknek hívni. Súlyuk általában felülről közelíti az 1Kg-ot (a legkönnyebb 750 gramm környékén van), tehát elmondható, hogy cipelésük hosszú távon sem okoz problémát. A két kg-ot megközelítő példányok már nagyon nehéznek mondhatóak ebben a kategóriában. A kis belső hely miatt precízebb tervezést kívánnak ezek a gépek, főleg a hűtőrendszernél, ha erős processzort pakolnak bele. Talán többek között erre vezethető vissza az, hogy méretük nem arányos az árukkal: a szubnoteszek ugyanis igen drágák tudnak lenni. Cserébe a legkevesebbet fogyasztó, kis helyen elférő gépeket kapjuk, amik megfelelő akkumulátor mellett nagyon sokáig képesek húzni.

A legjobban elterjedtek a 14-15”-es példányok. Ár, felszereltség és súly tekintetében óriási eltérések lehetnek, a választék itt a legnagyobb. Ezek között találhatóak a legolcsóbb notebookok, gyengébb felszereltséggel és pár erőmű, azokhoz illő árral. Súlyuk kettő és négy kiló közé tehető, egy 14-estől elvárható, hogy minél közelebb legyen a kettőhöz, a 15-ösöktől pedig, hogy ha lehet ne lépjék át a három kilót. Körülbelül ugyanis ide tehető az a határ, ami már a hordozhatóság kárára megy. Nem is gondolná az ember, de egy önmagában (minden tartozéka nélkül) 3-4 kg-ot nyomó notesz vállon cipelgetése a városban nehéz lehet. Ha nem viszünk vele semmi mást (iratainkat, könyveket stb.) akkor még csak-csak, de ha figyelembe vesszük ezeket a súlynövelő tényezőket akkor beláthatjuk, hogy például egy sorban állásnál nem túl kellemes élmény.

Asztali-gép helyettesítőknek is szoktuk nevezni a 17-20”-es gépeket. Hordozásuk csak autóval kényelmes, vállon nem ajánlott. A legnagyobb 20”-es példányok azon kívül, hogy óriásiak, súlyuk elérheti a 9-10Kg-ot (!!). Miért lehetnek jók mégis? Mert ha például ugyanazt a gépet szeretnénk használni munkahelyen és otthon, vagy akár a nyaralóban, akkor a kocsiba téve jóval könnyebb őket szállítani mint a kismillió kábellel rendelkező asztali társaikat, plusz közöttük találhatjuk meg a legnagyobb izomzattal büszkélkedő példányokat. Persze ennek ára is van: használat közben leszívják Paksot, így ne számítsunk egetrengető akkumulátoros üzemidőre.

A kijelzőknek a felülete is különböző lehet, gyártanak matt és fényes felületűeket. A matt felületen kevésbé tükröződik a fény, viszont kontrasztjai nem olyan jók. A fényes felületen a mesterséges fény tükröződik, de a színei jobbak. Érdemes egyszer összehasonlítani a kétféle felületet, hogy eldönthessük, melyiket válasszuk.

Merevlemez (HDD)


A merevlemezen tároljuk az adatainkat, ezért fontos mekkora a merevlemez kapacitása. A merevlemezek kapacitását gigabyte-ban (GB; 1 GB = 1024 MB) jelölik. A ma használatos operációs rendszereknek és feltelepített programoknak legalább 10 -20GB-ra van szüksége. Ha játékprogramokat is kívánunk telepíteni sem lesz gond a ma már általánosan 80GB-os legkisebb winchesterrel sem. Ha sok zenét és filmet is szeretnénk gépünkön tárolni érdemes legalább 160GB-al szereltet választani.
Mivel a notebookok korlátozotabban bővíthetők, mint az asztali gépek, a merevlemez kapacitást külső winchesterrel is növelhetjük, de a HDD cseréje is megoldható a noteszgépeknél, akár már 500GB-ig.

Az olcsóbb kategóriás gépekben jellemzően 5400rpm fordulatszámmal pörgő notebook winchestereket szerelnek, ami már érezhető lassulás lesz az asztali gépeknél megszokott 7200rpm-hez képest, de vannak már 7200-es notebook winchesterek is.
Előre telepített gépeken néhány gigát elvesz a rejtett meghajtó, ahonnan visszaállíthatjuk a rendszert kiinduló állapotába. Érdemes 2 partíciót létrehozni 20-30GB a rendszernek és programoknak a többit egyéb adatainknak, így az esetleges újratelepítés kevesebb bajjal jár.

Memória (DDR RAM)

Az igények itt is fontos szempontok. Ha csak egyszerűbb műveleteket kívánunk végrehajtani, elég a kevesebb RAM is, viszont ha több programot futtatunk, érdemes egy nagyobb memóriájú gépet választani. Xp-hez 1 Gb elég, Vista operációs rendszerhez minimum 1,5GB ajánlott, de legyen inkább 2GB, nem nagy költséggel jár.

A memória cseréje és bővítése megoldható a noteszgépeknél, így amennyiben a későbbiekben mégis úgy gondoljuk, hogy több memóriára van szükségünk, akkor egyszerűen tudjuk bővíteni a gépet, viszont ezt érdemes szakemberre bízni – ha ugyanis magunk szedjük szét a gépet, elveszíthetjük az ahhoz tartozó garanciát. Azt érdemes még megnézni, hogy mekkora az a maximális memória, amit a számítógépbe lehet építeni, és vegyük figyelembe, hogy az integrált VGA 64-128Mb-ot levesz magának.

Videokártya

Szövegszerkesztésre, internetezésre megfelel az elterjedt integrált is.
Játékra való notinál minimum egy GF Go8600 / RadeonHD3650-ben érdemes gondolkozni. Jelenleg a jelölések nem kuszák, a minél nagyobb szám, annál erősebb VGA érvényesül, ezek a vezérlők már nem a központi memóriát használják, hanem van (saját) dedikált RAM-juk.

Akkumulátor

A hordozható készülékeknél a használati idő részben az akkumulátor kapacitásának a függvénye. Gépünk első üzembe helyezése előtt érdemes megformázni az akkumulátort. A gyártók az aksi kapacitását mAh-ben (milliAmper*óra) adják meg. Ettől az értéktől és a notebook fogyasztásátől függ, hogy meddig bírja ki az akkumulátorral. Például egy 4000 mAh-es akkumululátor 500 mA-t 8 órán keresztül képes nyújtani (4000/500).

Sajnos mivel a notebook fogyasztása változó, így konkrét értékeket csak tesztekből tudhatunk meg. Általában a nagyobb akku nagyobb teljesítményhez jár, igy üzemidőben nem nyerünk, kivéve ha egyazon típust nagyobb akksis változatban találunk. Néhány gyártó (például az MSI), a honlapján is feltüntet MobileMarkkal mért értékeket. Manapság jellemzően 6 (4400mAh) vagy 8 cellás modellek futnak a 4 (2000mAh) cellásakat már felejtsük el. 3-4 óránál többre akkor se ne nagyon számítsunk, de folyamatos terhelés mellett meg kell elégednünk a 2 órával is.

Ha a notebookot hálózatról működtetjük, akkor érdemes az akkumulátort kivenni a készülékből, ezzel megnövelhetjük annak élettartamát. Viszont ilyenkor is szükség van havi egyszeri teljes feltöltésre és lemerítésre. Az akkumulátor nélküli üzemmódnak megvan az a veszélye, hogy amennyiben a laptopot hálózatról működtetjük, áramszünet esetén elveszhet a munkaállományunk.
Az akkumulátorokra is igaz, hogy egy idő után mindenképp elhasználódnak, csökken üzemidejük. Megfelelő használat esetén azonban 2-3 évig is kitartanak.

Extrák

Vásárláskor mindig érdemes a kiegészítőkre is figyelni. Egyes gépekhez adnak hordtáskát, egeret is (pl. Asus), legtöbbször azonban ezt is külön kell megvásárolni, ami 5-10e-el növelheti a költségvetésünket. Amennyiben sokat hozzuk-visszük a laptopot, ezt semmiképp ne spóroljuk meg.

Ha van a gépen beépített webkamera, az a laptop kijelzőjének a tetején helyezkedik el. Könnyedén használhatjuk a kommunikációnkhoz, így lehetővé válik, hogy partnerünkkel ne csak írásban vagy hanggal kommunikáljunk, hanem láthassuk is egymást. Lassan már alapfelszereltségnek számít.

A beépített bluetooth viszont még jelentősen megnövelheti a gép árát (~ +10.000Ft), de egy mini usb bluetooth stick-el könnyedén és olcsóbban (kb. 3.000 Ft) kielégíthetjük telefonos kapcsolati igényünket. A gép árát befolyásolja, hogy jár-e hozzá operációs rendszer, ha igen, akkor pedig milyen. Jellemzően Vistával kerülnek piacra az újak, szinte csak a netbookokon találunk már XP-t, de sokan egyáltalán nem adnak hozzá, így arról nekünk kell gondoskodni igény szerint. Mivel az új gépek már szinte csak Vista kompatibilisek, így ha mégis maradni szeretnénk a jó öreg XP-nél ajánlatos szakemberre bízni. Lásd még Blog bejegyzésemet.

Garancia

Jellemzően 1 év (Fujitsu, Acer, Lenovo stb.), de van aki többet is vállal pl. Asus 2 év, Dell 3-4 év, ami azért érdekes, mert szerkezeti meghibásodás esetén költséges lehet a javítás. Általában az első 90 napban lehetőség van garancia idő meghosszabbításra is, +1év / 15-20eFT körüli áron. Ha valaki sokat utazik, így a laptopja különösen ki van téve sérüléseknek, annak érdemes sérülésekre is garanciát kötnie. Szervizünk tapasztalatai szerint az olcsó kategóriás Fujitsu notebookokkal van a legtöbb gond 1-2 év után. Az sem mindegy, hogy hol van a márkaszerviz. Az Acer és Asus esetében közép európai szerviz központ van, ahová futár hozza-viszi. Az átfutási idő 1-2 hét. Fujitsu, Msi, Lenovo mo-i szerviz hálózattal dolgozik. Ha ragaszkodunk hozzá a vásárlás helyén is érvényesíthető a garancia, de ezáltal +1-2 nappal valószínűleg tovább tart a procedúra.

Kiegészítők

A Wlan, DVD író, usb port, SD/MMC kártyaolvasó már alapfelszereltség, de ami mér érdekes lehet számunkra a firewire port digitális kameránkhoz, DVI vagy s-video kimenet monitor, TV csatlakozáshoz. Végül pedig, két fajta bővítőkártya létezik notebookokhoz: a régebbi PCMCIA és az újabb PCI-E-re épülő, Express card. Előbbire jelenleg még nagyobb a választék, elterjedtebb, de az utóbbié a jövő. Ezek alkalmasak usb port bővítésre, egyéb extra igényüre, pl. soros port, vagy TV tuner.

Karbantartás és biztonság

Ügyeljünk arra, hogy ne tegyük ki a gépet extrém hőmérsékletnek, tartsuk száraz helyen. Ha alacsony hőmérsékletű környezetből bemegyünk egy melegebb helyre vagy fordítva, mielőtt a notebookot bekapcsoljuk, hagyjunk egy kis időt arra, hogy a környezet hőmérsékletét átvegye a készülék, és a páratartalom változása okozta nedvesség elpárologjon.

Laptopunkat sík felületen használjuk. Egészségügyi károsodást okozhat, ha a gépet úgy használjuk, hogy testünkre helyezzük azt. A kijelzőt ne nyissuk ki 180°-nál nagyobb szögben. Ha foltos a kijelzőnk, a képernyőt száraz, tiszta ruhával törölgessük át, esetleg használjunk speciális LCD-tisztítót. A klaviatúra és a ház tisztítására folyékony tisztítószerrel enyhén átitatott puha törlőkendővel vagy speciális számítógép-tisztító szerekkel történjen. Tisztítás előtt áramtalanítsuk a gépet, húzzuk ki az AC-adaptert és vegyük ki az akkumulátort.

Ha külföldön szeretnénk hordozható számítógépünket használni, mindig ügyeljünk arra, hogy másutt eltérő aljzat-szabványok létezhetnek, de akár a tápfeszültség is különböző lehet. A megfelelő átalakítókat még utazás előtt érdemes beszerezni.

Amennyiben nyilvános helyen használjuk a gépet, akkor érdemes kulcsra zárható biztonsági kábellel rögzíteni a készüléket, hogy a lopást megakadályozzuk. Ha nyilvános hotspotról internetezünk, különösen figyeljünk az adatbiztonságra.

Tartsuk szárazon a billentyűzetet :) Nem kakaóálló, garantálom...

Egy utolsó dolog: a gép belsejének hűtése kisebb-nagyobb zajjal jár. Mindenkinek más, hogy mit tart hangosnak, de ha van teszt az adott gépről valahol, akkor érdemes lehet elolvasni, néhány gép eléggé hangos tud lenni (szerencsére egyre kevesebb az ilyen).

Fél évente érdemes szervizben sűrített levegővel a notebook belsejét is kitakaríttatni, mert a porosodás miatt a ventilátorok élettartama csökken, és az alkatrészek is jobban melegednek.

Végül, de nem utolsó sorban a kinézet.

Ízlések és pofonok, kinek mi tetszik, sokat számít. Ma már különböző mintás, színes notebookokat is találunk főleg a Dell kínálatában. Egyedi megjelenésű az Apple és Sony is.